"A legmélyebb az erősek szenvedése" (Agatha Christie)
Akkoriban még igen nagy újdonság volt a cset is, örömmel vetettük bele a vitákba magunkat, s örültünk, amikor nagyokos dolgokat mondhatunk! A cseteken, a fórumokon azonban legtöbbször sem idő, sem igény nem volt arra, hogy az ember megossza mélyebb vagy egyszerűen pihentebb gondolatait, kifejtse véleményét. Két-három év után szükségét éreztem, hogy valahol elérhető formában legyen egy személyes oldalam, ahol szabadon, büdös szájú rendszergazdák cenzorkodásától mentesen elmondjam egy-egy témáról a gondolataimat. Mondom, akkor még nem kapott mindenki ajándékba személyre szabható virtuális Facebook életet! Ahhoz, hogy az oldalam elindítsam, meg kellett tanulnom programozni. Ez a tudás később nagyon jól jött: megszülethetett a Sétafika túraportál, amely nélkül sokunk élete kicsit üresebb lett volna (az enyém mindenképp), elkészítettem saját céges oldalaimat, amelyekből sok-sok éven át kényelmesen és reklámkiadások nélkül éldegéltem, illetve jelenleg fontos kiegészítője a keresetemnek az internetes térben végzett munka.
A témákat kategorizált formában a Tartalomjegyzékre kattintva tudod elérni (milyen meglepő, mi?). Az írásokon utólag nem javítok, az eredeti formájukban találhatók meg keletkezésük óta. Jó pár írásomból idéztek az évek folyamán - természetesen szép magyar szokás szerint forrásmegjelölés nélkül -, sőt a "wazze" poénjaimat sikerült még Bocskor Gábornak is elsütnie egykor a Slágerrádióban, ha jól rémlik (naja, forrás nélkül, de hát ugye aki jó fej, az jó fej). De hát végtére is azért találtam ki, hogy röhögjenek rajta, így kunkorral ugyan, de célba találtak a poénok!
Ha erősen baloldali beállítottságú vagy és számodra a demokrácia netovábbja anno az SZDSZ volt - később pedig a megélhetési liberális és/vagy baloldali pártocskák lettek -, akkor jelzem, hogy nyugalmad megzavarására alkalmas dolgokba is belefuthatsz az oldalamon: a szomszédok nyugalmának megőrzése végett késői órákban halkítsd le az arcod!
Egy ideig hozzá lehetett szólni a jegyzetekhez, de idővel meguntam, hogy félművelt emberkék butaságaira reagáljak vagy idétlen trollokkal hadakozzak. Erre most sok-sok kitűnő hely van, ahol pro és kontra lehet elküldözgetni egymást a jó szülői házba anyukához politikai és vallási meggyőződés szerinti megfogalmazásban.
2017 őszén töröltem magam a Facebook-ról (illetve mint kiderült, csak felfüggesztettem a profilt). Hánytam a manipulatív „közösségi lét” áldásos hatásaitól: a beskatulyázástól, a tematizálástól. Sajnos a 2020-as COVID járvány idején fel kellett élesztenem a profilt, hogy könnyebben tarthassam a kapcsolatot szeretteimmel, ismerőseimmel.
